Maszk - Országos Színészegyesület

Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ügyosztályvezető Asszony!

Az egyes fővárosi színházak közhasznú társasággá ("Kht") történő átalakításának önkormányzati elképzelésével kapcsolatban mindenekelőtt azt kell rögzítenünk, hogy fenntartjuk korábbi álláspontunkat, miszerint a Kht-t nem tartjuk a színházak esetében célszerű szervezeti formának, továbbá az átalakulást időszerűnek. Ezt a véleményünket korábbi tárgyalásaink során is elmondtunk, továbbá Körmendy úrnak 2001. november 6-án kelt levelünkben is megírtunk.
Fenntartásainkat elsősorban Kht-k közintézményeknél bizonytalanabb helyzete, a Kht-k működésének eddigi tapasztalatai, valamint az elképzelés egyik mozgatórugójaként többször is hivatkozott, de nézetünk szerint jelenleg még hiányzó piaci helyzet indokolja. Továbbra is fenntartjuk, hogy ebbe a
helyzetbe egyik intézményt sem szabad belekényszeríteni.
Amennyiben mégis sor kerül az átalakításra, feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az átalakulás időpontjának meghatározása és feltételeinek kialakítása - az ígéretek megfelelően - az érintett színházak és a fenntartó kölcsönös megállapodásával, továbbá az érdekképviseleti szervek bevonásával jöjjön létre.

Ezzel kapcsolatos javaslataink a következők:

1. Az átalakulásra vonatkozóan: A színházakkal és érdekképviseleti szervekkel folytatott tárgyalások során a fenntartó önkormányzat több ízben is megfogalmazta azt az álláspontját, amely szerint a Kht-vá történő átalakulásnak oly módon kell végbemennie, hogy a színházaknál munkát végzőket
az átalakulással kapcsolatban semmilyen hátrány nem érheti. Nagymértékben szolgálná az átalakulás zavartalanságát, ha az önkormányzat és az érdekképviseletek között minden jelenlegi munkavégzésre irányuló jogviszonyra, társas vállalkozások esetében természetesen figyelembe véve azt is, hogy ilyenkor a jogviszony magával a társas vállalkozással jön létre, az ennek keretén belüli munkavégzésre kiterjedő (közalkalmazotti, megbízási, társas vagy egyéni vállalkozási, stb. jogviszonyok) megállapodás jönne létre az átalakulás legalapvetőbb foglalkoztatási feltételeiről. Ehhez az alábbi javaslatot tesszük:

a) Az átalakulást 60 nappal megelőzően a foglalkoztatói/munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy (a továbbiakban: foglalkoztató) minden, a színházzal munkavégzésre irányuló jogviszonyban állóval (a továbbiakban: munkavégző) köteles közölni, hogy kívánja-e őt továbbfoglalkoztatni vagy sem.

b) A továbbfoglalkoztatott munkavégzők esetén a közintézményben biztosítottnál hátrányosabb foglalkoztatási feltételeket nem lehet megszabni.

c) A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavégzőket a foglalkoztató köteles legalább az abban foglalt ideig és feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

d) Az eddig határozatlan időre szerződtetett munkavégzők részére továbbfoglalkoztatásuk esetén továbbra is határozatlan idejű szerződést kell biztosítani.

e) A meghatározott darabra szóló szerződéseket (darabszerződés) a foglalkoztató köteles a produkció műsoron tartásáig újra megkötni.

f) A munkavégző az a) pont szerinti közléstől számított 30 napon belül köteles a foglalkoztatóval közölni, hogy a továbbfoglalkoztatásra tett ajánlatot elfogadja-e vagy sem.

g) Amennyiben a foglalkoztató a munkavégző továbbfoglalkoztatását nem kívánja, a munkavégző - a
közalkalmazottakra vonatkozó szabályok megfelelo alkalmazásával - végkielégítésére jogosult.

h) Természetesen, ahol a jogszabály a közalkalmazottra a fenti

a)-g) pontokban foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapít meg, vagy ahol a fenti a)-g) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazását a jogszabály kifejezetten megtiltja, ott esetükben azt
a jogszabályt kell alkalmazni.

2. Az átalakulást követő muködésre vonatkozóan: Megítélésünk szerint a közszolgáltatási szerződésben hangsúlyosabban kellene megjelenniük a színházi működés speciális igényeit tükröző elemeknek. Így például a színészek foglalkoztatásának néhány alapvető, a színház érdekeit és
biztonságos működését is szolgáló feltételét a közszolgáltatási szerződés részleteiben is szabályozhatná. Erre vonatkozó javaslatunk a következő:

a) A foglalkoztató köteles a színészt – éves szerződtetés esetén – a határozott idejű szerződés lejártát közvetlenül megelőzo április 1-jéig írásban értesíteni, a szerződését meg kívánja e
újítani és milyen feltételekkel.

b) Amennyiben a foglalkoztató a határozott időre szóló szerződést nem kívánja megújítani úgy erről a színészt legkésőbb a szerződés lejártát közvetlenül megelőző március 1-jéig köteles
értesíteni. Mindkét eset alól kivételt képez, ha a színész a jelzetthatáridő előtt írásban bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván a színházhoz szerződni.

c) Amennyiben a közlés a fenti időpontokig nem történik meg, úgy azt a határozott idejű szerződés további egy évre szóló változatlan feltételek melletti megújításának kell tekinteni.

d) A színész köteles a szerződés lejártát közvetlenül megelőző március 1-jéig írásban közölni a foglalkoztatóval, ha a továbbiakban nem kíván a színházhoz szerződni. Az április 1-jéig
kapott szerződési ajánlatra köteles a színész legkésőbb április 30-ig közölni, hogy a szerződési ajánlatot a benne foglalt feltételekkel elfogadja e vagy nem. A közlés elmulasztása a szerződési ajánlat elfogadását jelenti.

e) Amennyiben a művész nem meghatározott idejű éves szerződéssel szerződik a színházhoz, a foglalkoztató köteles legalább 60 nappal előbb közölni, hogy mikortól nem tart igényt a további közreműködésre. A színész ilyen esetben ugyancsak köteles legalább 60 nappal előbb közölni, hogy a feladatot nemkívánja a továbbiakban ellátni.

f) A jelzett határidők elmulasztásából származó kárért a felelősséget, a mulasztást elkövető fél vállalja. Megjegyezzük, hogy a fenti foglalkoztatási feltételeket olyan lényeges szempontnak tekintjük, hogy általános bevezetésüket és alkalmazásukat a szervezeti formától és a munkavégzésre
irányuló jogviszony jellegétol függetlenül indokoltnak tartjuk. Erre vonatkozóan az érdekképviseleti szervezetek és a Budapest Színházigazgatók Egyesülete között már elorehaladott tárgyalások is folynak, de ez nem helyettesítheti azt, hogy ezek a feltételek a közszolgáltatási szerződésekben már most megjelenjenek.

3. Az önkormányzat által nyújtott támogatással kapcsolatban: Javasoljuk, hogy a támogatásnak a közszolgáltatási szerződés 5. 2. pont második bekezdésében megjelölt évenkénti növekedése ne általában a kulturális ágazat intézményeit, hanem kifejezetten a színházak támogatásának növekményét vegye alapul. Fontos lenne továbbá e pont keretében kitérni arra is, hogy a szükséges színházi rekonstrukció fedezetéről külön megállapodás rendelkezzen, minthogy ennek költségei a vagyon karbantartására, az állagvédelemre, illetve a szakmai feladatok ellátása biztosított önkormányzati támogatásból értelemszerűen nem fedezhető. Bár a bevezetőben már jeleztük az érdekképviseleti szervek részvételének szükségességét, külön is kérjük, hogy a közszolgáltatási szerződések megkötésénél feltétlenül vonják be az érintett színház szakszervezeti képviseletét, vagy ennek hiányában közvetlenül a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségét.

Kérjük észrevételeink figyelembevételét. Természetesen készek vagyunk az Önökkel és az önkormányzati elképzelésekkel érintett más személyekkel vagy intézményekkel folytatott megbeszélésekben - az érdemi döntéseket megelőzoen - továbbra is részt venni.

Tisztelettel:
Konrád Antal
Elnök
Szính. Dolg. Szakszerv.
Lampl Lajos
ügyvezető titkár
MASZK OSZ
Dr. Tomori Pál
igazgató
MSZSZ EJI